A borsodi, abaúji és zempléni tájak mozgalmas múltjáról leginkább váraink tanúskodnak. Keletkezésük, kiépülésük, legtöbbjük pusztulása, alig néhányuk fennmaradása egyaránt kiemelkedő történelmi eseményekhez, sorsfordulókhoz kapcsolódik. Nevük, látványuk királyaink és a megye egykori urainak, közöttük történelmünk számos jelentős alakjának emlékét idézik. A magyar államszervezet, a vármegyék kialakulására első királyaink alatt hatalmas földvárak magas sáncai, árok - és töltésgyűrűi emlékeztetnek - legnagyobbak voltak Abaújvár és Borsod erődítményei. A tatárjárást követő évtizedekben, a pusztulásból okulva IV. Béla akaratából vetik meg alapját szerte a megyében jól védhető sziklahátakon, meredek hegycsúcsokon az első kővárak később kiterebélyesedő egész sorának.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye egykori várai tanúi voltak a történelem viharos évszázadai jelentős eseményeinek, azokban mindig is kulcsszerepet töltöttek be. Védték és őrizték az e területen kialakult kultúrát, óvták a műveltség fejlődését, vigyázták páratlan szépségű tájaink háborítatlanságát.

Vártúrákra hívjuk Önöket – olyan várak, várkastélyok meglátogatására, melyek jelentős része még ma is látható, távoli időkről mesélnek, kiállításaikkal régmúlt korokat mutatnak be. A vártúrák során számos más látnivalót és nevezetességet is megismerhetnek, felüdülhetnek fürdőinkben, élvezhetik Hegyalja csodás borait. Fedezze fel várainkat, melyek közül a legnagyobbakat mutatjuk be Önöknek, melyekre ma is büszkék vagyunk.  

 

Miskolc - Diósgyőri Vár

 

 

A középkori Miskolc az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, országutak csomópontjában létesült, gazdasági, kereskedelmi település volt, ellenőrzése alatt állt a Hegyaljáról a Felvidékre, Lengyelországba vezető borkereskedelmi út. A Bükk-hegység kapujában épült a várból, kolostorból és jobbágyfaluból álló együttes.

Diósgyőrt a XII-XIII. század fordulóján élt Anonymus, III. Béla király jegyzője említi először. A tatárjárás idejéig a Bors család tulajdonában volt a vár, később új várat emeltek helyére, mely Ernye bán lakhelye volt. Ekkor már komoly kőépület volt. Nagy Lajos király is megszerette ezt a helyet, 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás gótikus várkastéllyá épített ki. Budával, Visegráddal és Zólyommal így Diósgyőr is királyi székhellyé vált és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel trónt is elfoglalta. Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol oly fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a torinói béke aláírása.

Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1424 és 1526 között hat királyné jegyajándéka, vidéki rezidenciája. Az utolsó királyné, aki itt is élt, Habsburg Mária volt, II. Lajos felesége. 1526, a mohácsi csatavesztés után zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult. A török 1596-ban felgyújtotta és rövid időre elfoglalta, majd 1600 táján a királyi hadak is pusztították. 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. A török veszély után minden hadászati értékét elvesztette, a XIX. században már csak romjai látszanak.

A várban számos érdekes kiállítás tekinthető meg: vártörténeti kiállítás a rondellában, XIV-XVI. századi kézifegyverek és címerpajzsok, működő éremverő golyósprés, a velencei béke ratifikálását szemléltető panoptikum, a kazamatákban Közép-Európa legnépesebb panoptikuma, mely a középkor virágzó életét mutatja be. Nyaranta olyan programok kerülnek megrendezésre a falak között, mint a Diósgyőri Várjátékok, Nemzetközi Dixieland Fesztivál, Kaláka Nemzetközi Folkfesztivál, Borsodi Fonó Nemzetközi Folklórfesztivál, Várszínházi Esték.

 

Megközelítése: A vár a városon belül az 1-es villamossal vagy az 1, 101, 101B autóbuszokkal.

Cím: Miskolc-Diósgyőr, Vár u. 24.

Telefon: 46/533-355, 530-516

E-mail: adymuvhaz@chello.hu

Nyitva: májustól szeptemberig 9.00-19.00, októbertől áprilisig 10.00-16.00

Látnivalók a környéken: Miskolcra több napos kirándulást is tervezhetünk. Miskolctapolcán Európában egyedülálló barlangfürdő található, kisvonattal utazhatunk Lillafüredre, barangolhatunk a Bükkben.

 

 

Szerencs vára

 

A megye várainak sorában a szerencsi Rákóczi-vár a legfiatalabb. A vár eredetileg a bencések apátsága volt, amely a XIII. században épült. A XVI. században Szerencset a tokaji vár uradalmához csatolták, s Némethy Ferenc várkapitány azt Tokaj elővárává alakíttatta. 1583-ban Rudolf király Rákóczi Zsigmondnak elzálogosította a várat, amely 1603-ban már az ő örökös birtoka lett. Rákóczi Zsigmond hatalmas építkezésekbe kezdett, itt rendezte be székhelyét, s itt kiáltották ki erdélyi fejedelemmé. A vár történetének egyik nevezetes fejezete, hogy Bocskai István 1605-ben ide hívta össze a Habsburg-elnyomás ellen felkelt nemesség országgyűlését, ahol Bocskait Magyarország fejedelmévé választották. Rákóczi Zsigmond rövid erdélyi fejedelemsége után ide tért vissza s itt halt meg. 1644-ben fia, I. Rákóczi György a Habsburg uralkodó ellen indított háborúja során a királyi seregek rövid időre elfoglalták és feldúlták a várat, a békekötés után azonban hamarosan helyreállították. 1694-től II. Rákóczi Ferenc feleségével gyakran lakott itt. Szerencs a szatmári békéig (1711) maradt a Rákócziak tulajdona. Zálogosítás és eladás által később a Szirmay családé lett, akik még a múlt század elején is lakták egy részét az Almásiakkal együtt, akik szintén részbirtokosok voltak.

Jelenleg a szépen helyreállított és nagy parkkal övezett várban működik a Zempléni Múzeum, amely Európában páratlan, közel 800 ezres képeslapgyűjteményt őriz. A vár egy szárnyában szálloda és étterem működik, s számos rendezvénynek ad otthont.

 

Megközelítése: Miskolc felől a 37-es főúton, a vár a város központjában található. Vasúton a Budapest-Miskolc –Sátoraljaújhely/ Nyíregyháza vonalon érhető el.

Cím: Szerencs, Huszárvár u. 11. ● Telefon: 47/362-842, 361-121 ● E-mail: muzeum@szerencs.hu

Nyitva: hétfő kivételével 10.00 – 16.00

Látnivalók a környéken: Szerencs a "Hegyalja kapuja", a környező településeken számos pincében kóstolhatunk finom hegyaljai bort. Tállya Európa mértani közepe, Máddal együtt borairól nevezetes. Monokon született Kossuth Lajos, szülőháza ma múzeum. A környező történelmi településekre szép kirándulások tehetők.

 

 

Sárospatak - Rákóczi vár

 

 

 

Legrégebbi és leginkább épen maradt váraink egyike a Rákóczi-vár, mely a Bodrog folyó kanyarulatánál, kiugró sziklán emelkedik. Királyi szálláshely volt, II. Endre lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is Sárospatakon született 1207-ben.

Nem tudni pontosan, mikor kezdték a várkastélyt építeni, de a XV. században már állt hatalmas lakótornya. A Vörös-torony a vár legrégebbi épülete. A mai várat 1534-ben kezdte építeni Perényi Péter, a torony átalakításával, reneszánsz stílusú bástyás várral, palotával és védőművek létesítésével. Fia halála után Miksa császár 1573-ban Dobó Ferencnek, az egri hős fiának adta zálogba a várat, majd Lorántffy Mihály, mint a Dobó család örököse vette zálogba a kincstártól, amely tőle, Zsuzsanna lányának hozományaként 1616-ban I. Rákóczi György birtokába került. Az elkövetkező fél évszázad Sárospatak történetének egyik legfényesebb időszaka: a szellemi élet is rohamos fejlődésnek indult. A Perényi által alapított kálvinista kollégiumot főiskolai rangra emelte, várbeli gazdag könyvtárát megnyitotta a tudásra vágyók előtt, ide telepítette a habán fazekasmestereket.

A XVII-XVIII. században Sárospatak a szabadságukért küzdő magyarok egyik legfontosabb fellegvára volt. I. Rákóczi Ferenc itt tartotta titkos megbeszéléseit a Wesselényi-féle összeesküvés többi résztvevőjével, s fontos döntések születtek a Sub Rosa szobában. II. Rákóczi Ferenc gyermekkorát a pataki várban töltötte, majd 1694-ben fiatal feleségével költözött be a pompás családi rezidenciába. A fejedelem 1708-ban ide hívta össze az országgyűlést. A szabadságharc után először a Trautsohnok kapták meg, akik barokk ízlésben újították fel. 1875-től a Windischgrätz hercegek tulajdona volt.

A várban ma több érdekes kiállítás tekinthető meg, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma gondozásában (pl. Rákócziak dicső kora, reneszánsz konyha, kőtárak, kazamata, Szőlészet és borászat), a Vörös-torony tetejéről csodálatos panoráma tárul a szemünk elé. Nyaranta a Zempléni Fesztivál és más programok is helyet kapnak e különleges környezetben.

 

Megközelítése: Miskolc felől a 37-es főúton, vagy a Budapest – Miskolc - Sátoraljaújhely vasútvonalon.

Cím: Sárospatak, Szent Erzsébet út 19.

Telefon: 47/311-345, 311-083 ● E-mail: rakmuzsp@axelero.hu ● Nyitva: hétfő kivételével 10.00 – 18.00

 

 

Füzéri vár

 

A vár a Zempléni-hegység szívében, páratlan természeti környezetben épült egy vulkáni kúp tetején. A legjellemzőbb lovagvárunk.

Legkorábbi Árpád-kori váraink egyike, még a tatárjárás előtt létesült. Építtetőjétől II. Endre vásárolta meg, s az Árpád-ház kihalásáig királyi vár volt. Az Anjouk idején adományként Drugeth Fülöp tárnokmester szerezte meg. Zsigmond király 1430-ban a Perényieknek adta, akik átépítették többszintes várrá és ellátták védőművekkel. Olasz bástyái is ekkor épültek. Mohács után Perényi Péter évekig itt rejtegette a királyi koronát. Később Báthory István lett a vár ura. Amikor lengyel király lett, húgára, Erzsébetre hagyta. Róla él az a hagyomány, hogy szépségének megtartása érdekében megölt fiatal parasztlányok vérében fürdött rendszeresen. Ezzel azonban csak a bécsi udvar rágalmazta meg, hogy halálra ítélhessék s birtokait elkobozhassák. Ezután a vár a Nádasdy család birtokába került, majd Thököly Imre zászlói lengtek rajta, s csak a szabadságharc után lett császári tulajdon. Lipót császár 1683-ban felrobbantatta, így később, a Rákóczi-szabadságharc alatt már nem volt jelentősége.

A várban és környékén nyaranta jelentős rendezvények zajlanak, pl. Nemzetközi Nemzetiségi Dalos Találkozó, Füzéri Várnapok, Rombarát Nap, Várbarátok Napja.

 

Megközelítése: Sárospatak-Sátoraljaújhely felől a 37-es főúton tovább haladva. Ide vezet az országos Kék túra és a piros Rákóczi-túra jelzése is.

Cím: Füzér

Telefon: 47/340-345 (önkormányzat)

E-mail: fuzer@enternet.hu

Nyitva: nyáron 10.00 – 17.00, télen 10.00 – 15.00

Látnivalók a környéken: Érdemes felkeresni a közeli Hollóháza porcelánmúzeumát, meglátogatni a csendes zempléni falvakat, kirándulni a fűzérradványi Károlyi-kastélyhoz, Telkibányára vagy Kékedre. Kassa is igen közel van, egynapos kirándulást tehetünk.

  

 

Regéci Vár

 

 

Gyönyörű földrajzi környezetben, egy vulkáni eredetű hegy tetején épült a regéci vár. A szabálytalan alaprajzú belsőtornyos hegyi várak közé tartozik, később a leghíresebb Rákóczi várként emlegették. Nagy, négyzetes tornya lakótorony lehetett. A tatárjárás után kezdték építeni. Először 1285-ben említi oklevél, a vár alatt lezajlott csata kapcsán. A XIII. század végén Aba nemzetségbeli híres Amádé nádor birtokába került. A 1316-ban királyi vár lett, a Drugethek voltak várnagyai s később birtokosai is. Mátyás király a Szapolyai családnak juttatta. János királytól Ferdinánd birtokába került, aki 1541-ben Serédy Gáspárnak, szilárd hívének adományozta. A család kihalása után 1644-ben I.Rákóczi György erdélyi fejedelem hadai elfoglalták, majd a linzi békekötésnél III. Ferdinánd jelentős összeg fejében megerősítette Rákóczit a vár és kiterjedt uradalma birtokában. A vár a Rákócziaké maradt a szatmári békekötésig. Ez az időszak a vár történelmének legnevezetesebb és legfényesebb időszaka .A fejedelem a megrongálódott  várat helyreállítatta, majd unokája, I. Rákóczi Ferenc és felesége Zrínyi Ilona is erődíttette, szépíttette. Itt nevelkedett II. Rákóczi Ferenc, míg gyámapja Thököly Imre fennhatósága alatt a vár. Ekkor már hatalmas kiépítettségű, pompás berendezésű volt Regéc, hosszan elnyúló, mindkét végén toronnyal. A Thököly –szabadságharc bukása után a császári haditanács leromboltatták.

 

Megközelítés: Miskolctól 70 km –re található, a 3. sz. (M3-E71) főútvonal felől a Vizsoly – Korlát - Regéc, vagy a 37.sz. főút felől a Szerencs – Abaújszántó – Abaújkér – Korlát - Regéc útvonalon közelíthető meg.  Vonattal a Miskolc- Szerencs-Hidasnémeti vonalon Fonyig, onnan gyalogosan érhetjük el a várat. Ide vezet az országos Kék-túra és a piros Rákóczi-túra jelzése is.

 

 

Boldogkő vára

 

A Zempléni-hegység lábánál, messziről látható meredek sziklataréjon emelkedik Boldogkő vára. Természetvédelmi terület, a szikla mintegy 10 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység maradványa. A vár egyike a leginkább épen maradt középkori várainknak.

A tatárjárást követően kezdték építeni, első okleveles említése 1295-ből való. 1280 táján IV. Kun László király szerezte meg. Jelentősége, hogy az észak-Magyarországról Kassán át, az Alföldre vagy Tokaj felé Erdélybe vezető utat ellenőrizhették innen. 1300-ban, még az Árpád-ház kihalása előtt, már a vidék legnagyobb családjának, Amadé nádornak a birtoka. Lázadó fiainak leverése után Károly Róbert a Drugetheknek adományozta. Később ismét királyi birtok lett, Mátyás király először Kassa Városának zálogosította el, majd a Szapolyaiaknak adományozta. Így lett utóbb Szapolyai János, a későbbi király nagyszámú várainak egyike. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem fennhatósága alá került. 1663. szeptemberében itt gyülekeztek azok a felső-magyarországi hadak, melyek a török ellen indultak. 1678-ban a kurucoké, Thökölyé lett. A szabadságharc bukását követően lerombolták, később az esztergomi főkáptalanság és a lőcsei jezsuiták kezébe került, majd a Péchy családé lett, akik már nem lakták, a faluban építették fel kastélyukat.

A vár kultúrtörténeti érdekessége, hogy a várkápolnában a későbbi híres református prédikátor, Dévai Bíró Mátyás hirdette az igét. A vár falai között nem egyszer megfordult első magyar nyelvű lírikusunk, Balassi Bálint, aki itt írta bordalainak egy részét.

Nyaranta várjátékokat rendeznek itt, s hadtörténeti kiállítás tekinthető meg benne. 2002-től nagyszabású rekonstrukciós munkák kezdődtek el, a tornyok tetőt kaptak, a falak mentén gyilokjáró épült, összekötötték a vár pincéjét és borozóját.

 

Megközelítése: Miskolc felől a 3-as főútról encsi lekanyarodással érhető el, vonattal a Miskolc-Szerencs- Hidasnémeti vonalon van megállója. Ide vezet az országos Kék túra jelzése is.

Cím: Boldogkőváralja

Telefon: 46/387-703 (önkormányzat)

Nyitva: áprilistól októberig 9.00 -18.00, hétfőn 10.00-18.00, máskor előzetes bejelentéssel.

Látnivalók a környéken: Boldogkőváralján a görög katolikus templomot és a Tájházat, a szomszédos Boldogkőújfalu határában a kőtengert érdemes felkeresni. Kb. 13 km-re található a regéci vár. A vizsolyi református templomban látható az első magyar nyelvű Biblia egy példánya, Göncön pedig a bibliafordító Károly Gáspár emlékmúzeuma, valamint a Huszita-ház.